Skip to content

Programozható elektronikák

Minden, amit tudni érdemes a mikrovezérlőkről, az IOT eszközökről és  programozásukról.

borito_progelektronikak

Manapság minden érdekes kapcsolás tartalmaz egy programozott elektronikai alkatrészt.. Ez az elem lehet egy mikrovezérlő, vagy egy CPLD, vagy ha bonyolultabb kapcsolásról beszélünk, akkor SOC vagy FPGA.

Ezen eszközök az elmúlt években igen sokat fejlődtek, valamint az áruk arányosan csökkent, így manapság már kellően olcsóak ahhoz, hogy hobbi célra is alkalmazhatóak legyenek. A használatukra vonatkozó ismeretekről számos angol nyelvű szakirodalom érhető el, azonban ezek hátránya, hogy az ismeretek tanítását nem igazán az alapoktól kezdik, vagy csak a programozással foglalkoznak, kiegészítő ismeretekkel nem. Így az alapok megtanulása eszközfüggetlenül bonyolult folyamat is lehet.

A könyv létrehozásakor a fő motivációm egy átfogó magyar nyelvű szakirodalom megalkotása volt, amely az alapoktól kezdi az oktatást. Azt, hogy ez mennyire sikerült, csak az olvasó döntheti el.

A könyv igencsak nagy méretű, ennek ellenére nem ad teljes képet a tárgyalt témákról, csupán a kellő alapismereteket adja meg, ami alapján a Kedves Olvasó egy-egy altémába igazán bele tudja magát ásni, ha szeretné.

Az SOC eszközök közül a könyv részletesen a RaspberryPi-vel foglakozik, annak ellenére, hogy léteznek nála jobb megoldások vezérlési feladatokra. A választás mégis azért esett erre a lapra, mivel olcsón és könnyen beszerezhető, valamint igencsak ismert, ebből adódóan részletesen dokumentált és igencsak karbantartott szoftverekkel rendelkezik. Ez sajnos a vetélytársairól nem igen mondható el. A könyvben taglalt Linux alapismeretek vezérlőtől függetlenül alkalmazhatóak.

PIC mikrovezérlőkből a 16F887-es mikrovezérlővel foglalkozik a könyv, mivel a munkahelyemen ezzel oktatunk. A 16F széria helyett azonban manapság már a 18F széria alkalmazása ajánlott, komolyabb célokra pedig egy PIC24 vagy egy PIC32 alkalmazása lenne célszerű. A könyvben ismertetett MikroC program ezen vezérlőket is támogatja, így minimális módosítással a könyvben szereplő kódok PIC mikrovezérlőtől függetlenül alkalmazhatóak.

A könyv a PIC mikrovezérlőknél részletesebben foglalkozik az Atmel mikrovezérlőket alkalmazó Arduino platformmal. Ennek az oka, hogy az Arduino környezet az elmúlt pár évben akkora népszerűségre tett szert, hogy szó nélkül elmenni a jelenség mellett főben járó bűn lenne.

A népszerűség oka az egyszerűség, a részletes dokumentáltság és a bődületes mennyiségű kész programkód. Részletesen az Uno modell kerül tárgyalásra. Ennek oka az, hogy ez volt az első modell és ebből adódóan az Arduino szó sok esetben az Arduino Uno-t jelenti. De mivel a lapok egymással kompatibilisek, így a kódrészletek modelltől függetlenül hordozhatóak, amennyiben csak a beépített könyvtárakra támaszkodunk. Külső könyvtárak esetén a hordozhatóság nem feltétlen biztosított, az ilyen eseteket igyekeztem jelezni a könyvben.

Anno, amikor elkezdtem írni a könyvet sosem gondoltam volna, hogy lesz rajtam kívül valaki, aki hasznosnak találja. Örülök, hogy tévedtem. Az elmúlt pár évben rengeteg embertől kaptam visszajelzést a könyvvel kapcsolatban, amiért nagyon hálás vagyok. A visszajelzések csak javítottak a könyvön. Ennek is köszönhető, hogy az évek alatt igen nagyméretűre hízott ez az iromány.